Dalszöveg és fordítás: cradle of filth - tearing the veil from grace Az alábbiakban egymás mellett láthatod a dalszöveget és a fordítást. Oldalunkon még több dalszöveg és fordítás ettől az előadótól: cradle of filth Nézd meg az archívumot és a többi dalszöveget is. Kattints cradle of filth] előadó nevének c kezdőbetűjére és keress még több dalt tőle: cradle of filth. Az archívumban olyan dalokat találsz, mint a/az tearing the veil from grace.
Biblical choirs soar beyond veiled light
A swansong for ravens trapped flapping in night
A tragic yet magickal fall from grace
Too awful to taste for the led and the chaste
Those whose long fetters are addressed to all saints
Free shining souls torn from Giod's given Reich
Defiled, reviled, exiled from sight
And Hell knows we sought victory
Chancing the leash
But when bad die were cast
We were cast down to die
A steeple of needles thrust into our eyes
So scholars might say we were blinded by pride
Like the sin of Our Father (and the whims of our kind)
Whom in Isaiah and Midian thrived
Regaining His sights for the storming of skies
And after descenturies have crawled, vilified
Our dark harkened day on spread wing now arrives
For eternity is a coprophagic
Backward figure head
Gorging on Her own bitter end
And We have eaten shit
Until we're close to addicts
Now grime is running out
For us to make amends
To retake what once was lost
To exalt our throne above the stars of God
"To throw our fuck into gates and guts
Of a severed neverland
Where we, the damned
Once pleasured ran
Like seamen from the phallus sea"
Atrocious oceans must be crossed
To exalt our throne above the stars of God
The thirteenth sign of the Zodiac climbs
Cowled and scythed to snuff the sunrise
Throwing shades of war before like prophecy
Nightbreed freed from the vasty deep
Nasty reap of freaks forsaken
And when sultry Dusk disrobes they'll learn
She is not a natural blonde
For the lower She goes the darker it grows
An Eve that blows on Her knees for Satan
Fellated Satan
Screams congeal in clotted pearl
As He unfurls from aching hibernation
Stormbringer drums thunder to full Dis orchestra
As lighting streaks with fire
Black clouds that shroud the Earth
Whose cold breasts have held us in scar pillories
But now the Sun is loath to come
The crescent moon is freed
Elated Satan
The scimitar slash to the undergash
Of Heaven too slight for penetration
We strike as wolves from the thickening fog
To exalt our throne ove the stars of God
Lowly holy goats bare the brunt
Of rabid dogmas on a stellar bearhunt
Bastioned in citadels and monastic cells
That smell of blessed cunt
Like a convent where crosses rust
From thirty dirty habits of shaved nun
There where deeper needs are begged of lust
And cess and less impress enough
Obtaining the ord of Our Gaurdian, Anger
And Death's tunnel vision
Bad thing in collision
The locking of eyes and jagged antler
Unpicking the seams of fate sewn over dreams
Feasting from throats of celestial thieves
And God knows we seek victory
Now that we are unleashed
To drive nails home of blind faith through those
Who drove us from error to terror below
Refugees clung to a crown furred in flies
Tarred with red honey, the plaster
Of many a spire that aspired to rise
Seeking Messiahs that by us soon die
In the start like a cast
In morality plays
Our hearts wore a mask
Of dead rooks in the rain
The World was our cloister
No prayer, bent in shame
Our once lucent plumage
Stung with horn withered grey
And away
As Aeons slew so we grew to myth
Revenge accrued to a monolith
Bursting through from our roofed abyss
Like an aether greased fist
Now vulvite gates are so sorely missed
Our horror pours through the orifice
Where once the spheres and archangels kissed
Phallelujah!
Fellated Satan
His coming assails
The Night In Gales
That bewail turned tides
That engulf their nation
Now divintity is a worm ridden mouth
In a darkened high house
Overrun by disease
So let the truth be wrung
That the Banished Ones intent
On reinstatement have won
We breathe by virtue of their rot
Now our souls exult above the stars of God
A bibliai kórusok burkolt fényen túl szárnyalnak
Hollóknak szóló hattyúdal csapdába esett éjszaka
A kegyelem tragikus, mégis varázslatos esése
Túl szörnyű, hogy megkóstolják a vezetést és a szüzességet
Akik hosszú bilincsei minden szentnek szólnak
Szabadon ragyogó lelkek szakadtak el Giod adott Reichjétől
Megfertőzött, szidalmazott, száműzetés elől
És a Pokol tudja, hogy a győzelmet kerestük
A póráz csatolása
De amikor rossz halálokat vetettek
Lebocsátottak minket meghalni
Tűztorony a szemünkbe taszított
Tehát a tudósok azt mondhatják, hogy elvakított minket a büszkeség
Mint Atyánk bűne (és a mi fajtánk szeszélye)
Akik Ézsaiásban és Midiánban boldogultak
Visszanyerve látnivalóit az egek viharára
És miután a leszármazások feltérképezték, csúfolták
Most elérkezik sötét, elterjedt szárnyú napunk
Az örökkévalóság koprofág
Hátrafelé mutató fej
A saját keserű végét szorongatja
És ettünk szart
Amíg a szenvedélybetegek közelében vagyunk
Most fogy a kosz
Számunkra, hogy helyrehozzuk
Visszaszerezni azt, ami egyszer elveszett
Trónunkat Isten csillagai fölé emelni
"A faszunkat kapukba és belekbe dobni
Egy elvágott soha nem élő ország
Ahol mi, az átkozottak
Miután örömmel futott
Mint a tengerészek a fallosz-tengerből "
Át kell kelni a kegyetlen óceánokon
Trónunkat Isten csillagai fölé emelni
A Zodiac tizenharmadik jele felmászik
Kovácsolt és kaszálta a napfelkeltét
A háború árnyalatainak elvetése, mint a jóslat
Nightbreed kiszabadult a hatalmas mélységből
Az őrültek csúnya aratása elhagyott
És amikor a fülledt alkonyat elbocsátja, megtanulják
Nem természetes szőke
Az alsó résznél sötétebbre nő
Egy Éva, aki térdre fúj a Sátánért
Bukott Sátán
A sikolyok alvadt gyöngyből állnak
Ahogy kibontakozik a fájó hibernálástól
A Stormbringer mennydörgéssel dobol a teljes Dis zenekarig
Mint a világító csíkok a tűz
Fekete felhők borítják a Földet
Akinek hideg mellei hegpillérekben tartottak minket
De most a Nap utálkozni kezd
Megszabadul a félhold
Elitált Sátán
A scimitar az aljzathoz csapódik
A mennyország túl kicsi a behatoláshoz
Farkasként csapunk le a sűrűsödő ködből
Trónunk felmagasztalása Isten csillagai fölött van
Alacsonyan szent kecskék csupasz
Dühös dogmákból egy csillag medveszakaszán
Bástyában citadellákban és szerzetesi sejtekben
Az áldott picsa illata
Mint egy kolostor, ahol keresztezi a rozsdát
A borotvált apáca harminc piszkos szokásától
Ott, ahol mélyebb igényekre késztetik a vágyat
És vessen, és kevésbé nyűgözze le eléggé
Gaurdianunk haragjának megszerzése, Harag
És a Halál alagútja
Rossz dolog az ütközésben
A szem lezárása és a szaggatott agancs
Az álmok fölé varrt sorsvarratok kibontása
Az égi tolvajok torkából való lakoma
És Isten tudja, hogy a győzelmet keressük
Most, hogy elszabadultunk
A vak hit körmeit hazavezetni azokon keresztül
Aki tévedésből rémületbe sodort bennünket
A menekültek a legyekben szőrös koronába kapaszkodtak
Kátrányos vörös mézzel, a vakolattal
Sok közül egy torony, amely felemelkedni vágyott
Keresve a Messiásokat, akik általunk hamarosan meghalnak
Kezdetben, mint egy szereplőgárda
Az erkölcsben játszik
Szívünk maszkot viselt
Az esőben holt rook
A világ volt a kolostorunk
Nincs ima, hajlong a szégyentől
Valaha fényes tollazatunk
Szarva szarva elszáradt
És távol
Ahogy Aeons megölte, mítoszba kezdtünk
A bosszú egy monolitot kapott
Kitört a tetős szakadékunkból
Mint egy éterrel kikent ököl
Most a vulvit kapuk annyira hiányoznak
Iszonyatunk átáramlik a nyíláson
Ahol egyszer a gömbök és arkangyalok csókolóztak
Phalleluja!
Bukott Sátán
Jövő támadásai
Az éjszaka Gales-ban
Az a kiabálás árapályt váltott
Ez elnyeli nemzetüket
Most az isteniesség féreghajtott száj
Egy elsötétített magas házban
A betegség elárasztotta
Hadd döntsék hát ki az igazságot
Az a száműzöttek szándéka
A visszahelyezéskor nyertek
A rothadásuk miatt lélegezünk
Most lelkünk Isten csillagai fölött örvendeztet