Dalszövegek fordítása - gyors és egyszerű!

  • Homepage
  • >
  • B
  • >
  • bal sagoth – and lo when the imperium marches against gul kothoth then dark sorceries shall enshroud the citadel of the obsidian crown

bal sagoth – and lo when the imperium marches against gul kothoth then dark sorceries shall enshroud the citadel of the obsidian crown

Dalszöveg és fordítás: bal sagoth - and lo when the imperium marches against gul kothoth then dark sorceries shall enshroud the citadel of the obsidian crown Az alábbiakban egymás mellett láthatod a dalszöveget és a fordítást. Oldalunkon még több dalszöveg és fordítás ettől az előadótól: bal sagoth Nézd meg az archívumot és a többi dalszöveget is. Kattints bal sagoth] előadó nevének b kezdőbetűjére és keress még több dalt tőle: bal sagoth. Az archívumban olyan dalokat találsz, mint a/az and lo when the imperium marches against gul kothoth then dark sorceries shall enshroud the citadel of the obsidian crown.

EREDETI

[Chapter 1: The Voyage of the Sorcerer]
The war between the Imperium and the allied Vyrgothian Kingdoms had raged
for years. Beginning as minor disputes over border territories, the conflict
had swiftly escalated into a full-scale bloody war, a vast series of epic
campaigns, fervently perpetua ted by the Emperor Koord and the Over-King of
Vyrgothia, both eager to smite their traditional ancestral foes and to win
great glory and the adulation of their people by seizing victory in battle.
Recent months had seen the forces of the Imperium display a staggering degree
of tactical mastery and battle prowess, contemptuously crushing the Vyrgothian
armies in a series of great battles, 'til at last, following the slaughterous
Rout of the Fields of Kai-Vorg, The Empire's finest fighting force, the fame
d and far-feared Legion of the Ebon Tiger, stood unopposed not five day's
march from mighty Gul-Kothoth, the greatest and most ancient fortress-city in
all the Vyrgothian kingdoms. The Legion of the Ebon Tiger could not easily
count their numerous and r esounding victories, and their commander, the
legendary warlord Baalthus Vane, made it clear to the Emperor that he was
eager to press on deep into the enemy's lands and seize the prize which
awaited him; the siege and capture of ancient Gul-Kothoth! And yet the Emperor
Koord did not order the Legion to march, for disturbing information had of
late been relayed to him by his spies in the Vyrgothian Royal Court... Dire
rumours abounded that the Vyrgothian mages had at last discovered the ancient
arcane r ites which would unlock the aeons-fettered power of the dread
Obsidian Crown, a fearsome mystical artefact countless thousands of years old,
a black-jewelled circlet believed once to have been borne upon the immortal
brow of the legendary Shadow-King him self! And it was written in legend,
that should the ancient spells of might entwining the artefact be reawakened,
then incredible near limitless ruinous power would thus be bestowed upon any
army carrying the Crown into battle... Had the mages of Vyrgoth ia truly
ascertained the time-lost conjurations required to empower the Obsidian Crown,
hidden for centuries deep within the marble vaults of its ebon citadel? Eager
to know the truth, the Emperor dispatched his most powerful sorcerer across
the great In land Sea to the Court of the Over-King, under the pretence of
offering the terms for the Vyrgothian surrender. He was bade use all his
sorcerous skills to discover the truth... a truth soon made clear by the
disdainful refusal of the Imperium's terms, an d the grimly fearsome message
given the sorcerer by Vyrgothia's Master Wizard, with which to return to the
Emperor: "And lo, when the Imperium marches against Gul-Kothoth, then dark
sorceries shall enshroud the Citadel of the Obsidian Crown..."
[The Wizards of Vyrgothia:]
Darkly bejewelled circlet of night,
Crown of the Elder King,
Unfettered at last the Trinity of Might,
The sceptre, the sword, and the ring.
[The Sorcerer:]
I stand upon the oaken planks of this great ship, (the splendid flagship of
the Imperium's navies)
Gazing at moon-gleam dancing on the vast, dark sea...
(And in my mind I behold) black crystals gleaming... ensorcellment!
I am enthralled by this nighted spell...
For I know that the slumbering sorceries
Of the Shadow-King's crown shall soon be reawakened...
And as I return to my emperor (shackled to such woefully grim tidings),
My spirit is borne upon the leathern wings of a great sorrow...
[Chapter 2: The March of the Imperium]
[The Emperor:]
Call forth the Ogre-Mage of the Black Lake
And the Swordmaster of Kyrman'ku,
Let them speak the Words Which Unfetter...
Enshrined for countless centuries, within its darksome citadel,
Five score and ten against the Tiger, (curse) the black crown of the
Shadow-King!
By all the dark gods, I swear I'll not be dethroned!
A seething forest of blackened blades,
A churning sea of ebon war-chariots,
A searing storm of flaming shafts,
All this havoc and more shall I unleash against my foe...
Into battle! The Legion shall march... the fall of Gul-Kothoth is nigh!
The Legion of the Ebon Tiger... six thousand elite warriors of the
Imperium, the pride of the Emperor's forces... Bolstered by heavy cavalry, and
a squadron of deadly scythed chariots... further reinforced by the Imperial
Frontier Army of one hundred tho usand highly trained spearmen and archers...
and never has this force met its match in battle or siege...
[Baalthus Vane:]
Our banner flies ever glorious, undefeated we stand, steeped in victory.
The Iron Phalanx, six thousand strong, our ever-honed blades, the Tiger's
gleaming claws.
Pride of the Empire, Scourge of the Vraii,
Masters at Turonium, and Kai-Vorg.
Smiters of the Southern Host, Routers of the Horde, Bane of the Over-King, we
march to war!
And so, the Emperor himself rides to rendezvous with Baalthus Vane,
accompanied by his sorcerous aide. The Legion of the Ebon Tiger reaches
Gul-Kothoth at dusk on the fifth day of their march from the fields of
Kai-Vorg, halting upon the great arid plan which stretches before the city,
the huge dust cloud sent up by their massed arrival obscuring the dying embers
of the setting sun. As the vast army begins to make camp, arraying their
splendid tents and banners, and assembling their gargantuan siege-wag ons,
the Emperor stands gazing at the huge brooding walls and colossal cyclopean
gates of the city-fortress before him, vowing that a torrent of red slaughter
shall befall Gul-Kothoth, regardless of any sorcerous trinkets the Vyrgothians
may possess, and that the Over-King shall pay dearly for his sublime
arrogance. And twelve leagues distant, an army of five score and ten, bearing
the Obsidian Crown, approaches the city...
[To be continued in Chaper 3: The Wizards Do Battle]
[Lyrics: Byron]
[Music: Jonny and Chris Maudling]

FORDÍTÁS

[1. fejezet: A varázsló útja]
Tombolt a háború az Imperium és a szövetséges vyrgót királyságok között
éveken át. A konfliktus a határterületek körüli kisebb vitákként kezdődik
gyorsan teljes vérbeli háborúvá, az eposz hatalmas sorozatává fajult
kampányok, melyeket Koord császár és Kína királya buzgón tartanak fenn
Vyrgothia, mindketten alig várják, hogy megörökítsék hagyományos ősellenségeiket és nyerjenek
nagy dicsőség és népük imádata azáltal, hogy megszerzik a győzelmet a csatában.
Az elmúlt hónapokban az Imperium erői megdöbbentő mértékben mutatkoztak
a taktikai elsajátítás és a harcképesség, megvetően összetörve a Vyrgothianust
seregek nagy csaták sorozatában, 'végre, a vágóhidat követve
Kai-Vorg mezejének útvonala, a Birodalom legfinomabb harci ereje, a hírnév
d és az ében-tigris rettegett légiója, nem öt napig állt ellenzék nélkül
menet a hatalmas Gul-Kothoth-tól, a legnagyobb és legősibb várostól
az összes vyrgót királyság. Az Ebon Tigris Légiója nem volt könnyű
számolja meg számos és roppant győzelmüket, és parancsnokukat, a
a legendás hadvezér, Baalthus Vane egyértelművé tette a császár számára, hogy ő az
szívesen nyomul tovább az ellenség földjei mélyén, és megszerzi a díjat
várt rá; az ősi Gul-Kothoth ostroma és elfogása! És mégis a császár
Koord nem parancsolta a légió menetelését, mert aggasztó információk voltak róla
későjét kémek közvetítették neki a Vyrgothian Királyi Udvaron ... Dire
terjedtek a pletykák, miszerint a vyrgót mágusok végre felfedezték az ókort
titkos tények, amelyek felszabadítanák a rettegés az eonoktól elzárt erejét
Obszidián korona, félelmetes misztikus mű, számtalan ezer éves,
egy fekete ékszerrel ellátott körlevél, amelyről azt hitték, hogy egykor a halhatatlant viselte
a legendás Árnyékkirály homlokát! Jelmagyarázatban írták,
ha újra fel kellene ébreszteni a műtárgyat övező ősi varázslatokat,
akkor hihetetlen, közel határtalan pusztító hatalmat kapna így bárki
a Koronát harcba szállító hadsereg ... Vajon a Vyrgoth mágusai valóban voltak
megállapította az Obszidián korona felhatalmazásához szükséges időveszteségeket,
évszázadokig rejtve ébenfellegvárának márványboltozatai között? Mohó
az igazság megismerése érdekében a császár átküldte legerősebb varázslóját
a nagy A szárazföldi tengeren a túlkirály udvarába, színlelésével
felajánlva a vyrgótiai megadás feltételeit. Kötelezték használni az összes övét
varázsló képességek az igazság felfedezéséhez ... egy igazságot hamarosan világossá tett az
az Imperium feltételeinek lenéző visszautasítása, és ez a borzasztóan félelmetes üzenet
adta a varázslónak Vyrgothia Mester Varázslója, amellyel visszatérhet a
Császár: "És íme, amikor az Imperium Gul-Kothoth ellen vonul, akkor sötét van
varázslatok burkolják az Obszidián korona fellegvárát ... "
[Vyrgothia varázslói:]
Sötéten ékköves éjszaka,
Az idősebb király koronája,
Végül nem korlátozva a Háromság Háromságát,
A jogar, a kard és a gyűrű.
[A varázsló:]
Ennek a nagy hajónak a tölgyfadeszkáin állok
az Imperium haditengerészetei)
A hatalmas, sötét tengeren táncoló holdfényt nézegetni ...
(És gondolatomban látom) fekete kristályok csillognak ... alaptétel!
Lenyűgözött ez az éjszakai varázslat ...
Mert tudom, hogy a szunnyadó varázslatok
Az Árnyékkirály koronája hamarosan újra fel fog ébredni ...
És amikor visszatérek császáromhoz (bántalmazva az ilyen szánalmasan komor híreket),
Szellememet egy nagy bánat bőrszárnyai viselik ...
[2. fejezet: Az Imperium menete]
[A császár:]
Hívd ki a Fekete-tó Ogre-Mágusát
És Kyrman'ku kardmestere,
Hadd beszéljék azokat a szavakat, amelyek nem ...
Számtalan évszázadon át éktelenkedve, a sziklás fellegvárában,
Öt pont és tíz a Tigris ellen, (átok) a fekete korona
Árnyékkirály!
Az összes sötét isten szerint esküszöm, hogy nem kerülök trónra!
Feketedt pengék dübörgő erdője,
Az ében háborús szekereinek kavargó tengere,
Lángoló aknák égő vihara,
Mindezt a pusztítást és még többet szabadítsak fel ellenségem ellen ...
Csatába! A légió menetel ... közel van Gul-Kothoth bukása!
Az Ebon Tigris Légiója ... a hatezer elit harcos
Imperium, a császár erőinek büszkesége ... A nehéz lovasság erősíti, és
egy halálosan kaszált szekér század ... amelyet a birodalom tovább erősített
A százezer fős határhadsereg és magasan képzett lándzsások és íjászok ...
és ez az erő soha nem találkozott meccsével csatában vagy ostromban ...
[Baalthus Vane:]
Zászlónk mindig dicsőségesen repül, veretlenül állunk, áztatva a győzelmet.
A hat ezer erős Vas Phalanx, a mindig csiszolt pengénk, a Tigrisé
csillogó karmok.
A birodalom büszkesége, a Vraii csapása,
A Turonium és a Kai-Vorg mesterei.
A déli sereg küldöttei, a Horda útvonala, Bane of the Over-King, mi
vonulj háborúba!
Tehát maga a császár találkozik Baalthus Vane-nel,
varázsló segédje kíséretében. Az Ebon Tigris Légiója eléri
Gul-Kothoth alkonyatkor vonulásuk ötödik napján
Kai-Vorg, megállítva a nagy száraz tervet, amely a város előtt húzódik,
a tömeges érkezésük által felkeltett hatalmas porfelhő eltakarta a haldokló parazsat
a lemenő nap. Amint a hatalmas hadsereg táborozni kezd, és beosztja őket
pompás sátrak és transzparensek, és összeállítják óriási ostromát,
a császár nézi a hatalmas merengő falakat és a hatalmas ciklopát
a vár erőd kapuja előtte, megfogadva, hogy vörös mészárlás árad
Gul-Kothoth-ra esik, függetlenül a Vyrgothiak varázslatos csecsebecséitől
birtokolhatja, és hogy a Felsõ Király drágán fizet a fenségesért
gőg. Tizenkét bajnokság távoli, öt pontszámú és tízes sereg
az Obszidián korona, megközelíti a várost ...
[Folytatás a Chaper 3-ban: A varázslók harcolnak]
[Szöveg: Byron]
[Zene: Jonny és Chris Maudling]

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on whatsapp
WhatsApp

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *