Olyan hideg és magányosnak tűnik, hogy olyan régen látszik, hogy valaki itt volt
Az árnyékot követve, a nappal, amíg eltűnik
Több ezer kőfehér kereszt, képződmény, amelyet mindenki láthat
Zászlókkal és lángokkal, azok sorai és neve, akik szabadon haltak meg
A tűz a szívünkben marad, minden új álmunk
A szabadság lángjaiba öntve, keresztül élünk
Az árnyékkatonák vagyunk, magasan állva nyugodtan
Árnyék katonák, a szabadságban élsz
Ezért adtuk meg az egészet
Túl korán vettem abból az életből, amikor szerettünk egy nyomort, nem tudom megmagyarázni
Csak akkor, ha érezzük a jelenlétét, biztosak vagyunk benne, hogy nem haltunk meg ereiben
A tűz a szívünkben marad, minden új álmunk
A szabadság lángjai közé vésődtek ezek a szavak, ó, olyan igazak
Veled élünk
Az árnyékkatonák vagyunk, magasan állva nyugodtan
Árnyék katonák, a szabadságban élsz
Ezért adtuk meg az egészet
A tűz a szívünkben marad, minden új álmunk
A szabadság lángjaiba öntve, keresztül élünk
Az árnyékkatonák vagyunk, magasan állva nyugodtan
Árnyék katonák, a szabadságban élsz
Ezért adtuk meg az egészet
Sekély katonák, magasan állva pihentek
Árnyék katonák, a szabadságban élsz
Ezért adtuk meg az egészet